Az All Revenue – a kiindulási alap
A 2011-es kollektív szerződés egy új bevétel kategóriát
vezetett be, a korábbi Total Revenuet felváltotta az All Revenue (továbbiakban
AR). Miért releváns a bevétel a számunkra, amikor a fizetési sapkáról
beszélünk? Racionális, hogy a kettő között valamilyen összefüggésnek kell
lennie, hiszen az NFL csapatok is csupán azt a pénzmennyiséget költhetik el,
amely befolyt számukra. Így nem csoda, hogy az AR az
alapja a fizetési sapkának, abból képezzük egy nem túl bonyolult módszer
segítségével.
A NFL bevételeinek közel 60 %-a közvetlenül a ligához fut be, ennek nagyobbik része a TV-s szerződésekhez köthető. Az, hogy a csapatok nem önállóan tárgyalják meg TV-s szerződéseiket, az 1961-es Sports Broadcasting Actnek köszönhető, amely mentesítette az NFL-t ilyen téren a versenyjog szabályozásai alól (ennek hiányában az NFL trösztellenes perek sokaságával nézne szembe jelenlegi üzletmenet mellett). Ennek ismeretében valószínűleg sokan úgy gondolnák, hogy a fizetési sapkát, a játékosokra költhető pénzmennyiséget az NFL akár központi limitként is alkalmazhatná, alszámlákat vezetve a csapatoknak, és onnan teljesítve az egyes bérkifizetéseket. Ez azonban több ok miatt nem így történik, először is itt van az a tétel, hogy a csapatok - bár bizonyos ügyekben a liga teljesen önállóan jár el érdekükben - mégis önálló entitások, és önállóan gazdálkodó szervezetek. A csapatok minden ligaszinten megszerzett bevételt megkapnak, azokat egyenlő mértékben leosztva (mindennek a 32-ed része) utalják számlájukra, így a sapka kezelése sem lehet központosított. Másrészt, a fizetési sapkával kapcsolatban elengedhetetlen annak az ismerete, hogy az nem egy kézzelfogható pénzmennyiséghez kötődő határt jelent, sokkal inkább elméleti kategória. És emellett fontos azt is kiemelnünk, hogy nem is az elköltött pénzmennyiségre vonatkozó limit, hanem egy könyveléskor figyelembe vett értékhatár. Az elköltött pénzmennyiség (valós kifizetés) sokszor nincs összhangban a könyvelési értékkel (érték a fizetési sapkában). Vegyük példának Drew Brees tavalyi szerződését. Brees 5 évre írt alá a Saintshez 100 millió dollárért.
A NFL bevételeinek közel 60 %-a közvetlenül a ligához fut be, ennek nagyobbik része a TV-s szerződésekhez köthető. Az, hogy a csapatok nem önállóan tárgyalják meg TV-s szerződéseiket, az 1961-es Sports Broadcasting Actnek köszönhető, amely mentesítette az NFL-t ilyen téren a versenyjog szabályozásai alól (ennek hiányában az NFL trösztellenes perek sokaságával nézne szembe jelenlegi üzletmenet mellett). Ennek ismeretében valószínűleg sokan úgy gondolnák, hogy a fizetési sapkát, a játékosokra költhető pénzmennyiséget az NFL akár központi limitként is alkalmazhatná, alszámlákat vezetve a csapatoknak, és onnan teljesítve az egyes bérkifizetéseket. Ez azonban több ok miatt nem így történik, először is itt van az a tétel, hogy a csapatok - bár bizonyos ügyekben a liga teljesen önállóan jár el érdekükben - mégis önálló entitások, és önállóan gazdálkodó szervezetek. A csapatok minden ligaszinten megszerzett bevételt megkapnak, azokat egyenlő mértékben leosztva (mindennek a 32-ed része) utalják számlájukra, így a sapka kezelése sem lehet központosított. Másrészt, a fizetési sapkával kapcsolatban elengedhetetlen annak az ismerete, hogy az nem egy kézzelfogható pénzmennyiséghez kötődő határt jelent, sokkal inkább elméleti kategória. És emellett fontos azt is kiemelnünk, hogy nem is az elköltött pénzmennyiségre vonatkozó limit, hanem egy könyveléskor figyelembe vett értékhatár. Az elköltött pénzmennyiség (valós kifizetés) sokszor nincs összhangban a könyvelési értékkel (érték a fizetési sapkában). Vegyük példának Drew Brees tavalyi szerződését. Brees 5 évre írt alá a Saintshez 100 millió dollárért.
Jól látható a könyvelési struktúra, a capben elfoglalt
pénzmennyiségek összege évről évre. Azonban az első évben Brees kézhez kapta a
3 millió dolláros alapfizetése mellett az öt évre, 7,4 millió $-os
részletenként bekönyvelt 37 milliós aláírási bónuszt is. Ebből következik, hogy a
2012-es könyvelési érték, a 10,4 millió dollár, és a 2012-es kifizetett
pénzmennyiség, a 40 millió dollár jelentősen elválik egymástól. Ettől függetlenül
a könyvelésben is feltűnik minden összeg, a teljes aláírási bónusz, csak
teljesen más struktúrában, mint
ahogy az valójában kifizetésre kerül, öt év alatt íródik le egyenlő részletenként. A könyvelt érték a fizetési sapkában
kerül nyilvántartásra, a valós kifizetés pedig a csapatok "pénztárcájának"
tartalmát csökkenti. Egy azonban közös a két dologban, mind a sapkabeli megjelenés, mind a
tulajdonosi kifizetés csak akkor történhet meg, ha ennek van fedezete a befolyt
bevételekből.
Ahhoz, hogy eljussunk a sapkához, először meg kell ismernünk, melyek azok a legfontosabb tételek, amelyek részei az AR-nek. Azon bevételek, amelyeket figyelembe veszünk a fizetési sapka számításakor mind az AR részeként kerülnek könyvelésre. A nem AR-be tartozó bevételek viszont nem alapjai a fizetési sapka generálásának. Így a mechanizmus szempontjából alapvető az AR és nem AR bevételek elkülönítése.
Ahhoz, hogy eljussunk a sapkához, először meg kell ismernünk, melyek azok a legfontosabb tételek, amelyek részei az AR-nek. Azon bevételek, amelyeket figyelembe veszünk a fizetési sapka számításakor mind az AR részeként kerülnek könyvelésre. A nem AR-be tartozó bevételek viszont nem alapjai a fizetési sapka generálásának. Így a mechanizmus szempontjából alapvető az AR és nem AR bevételek elkülönítése.
Egy adott évre generált AR legfontosabb részei
-az alapszakasz, előszezon és utószezon jegybevételei,
legyen az bérlet, standard jegy, luxus részleg, suite, vagy prémium részleg
belépőinek bevétele csökkentve a kivetett adókkal, és a stadiont esetlegesen
üzemeltető vagy az építkezést korábban részlegesen finanszírozó önkormányzatok
által jegyárba épített tételekkel,
-licencek és közvetítési jogok rádióállomások és TV műsor
szolgáltatók felé történő értékesítéséből származó bevételek,
-a koncessziós ételszolgáltatás, parkolás, helyi hirdetések
és promóciók, magazinokban való hirdetések, helyi szponzori szerződések, stadionon
belüli klub részlegek és luxusrészlegek (jegyértékesítésen felüli) bevételei,
valamint az internetes értékesítések bevételei,
-az NFL Ventures L.P. bevételei,
-barterből származó "bevétel", amelyet a piaci érték 90 %-án
kell figyelembe venni,
-minden olyan a játékosok pályán szereplésével összeköthető,
harmadik féltől az NFL-hez vagy a csapatokhoz érkező tőkeinstrumentum,
befektetési papír, amelyet feltétel nélkül adnak át (ezeknek értékét és esetleges kifizetéseit tíz évre
leosztott egyenlő mértékben kell az AR-be könyvelni, de időközben a instrumentumokat a
Black-Scholes formula alapján át kell árazni éves szinten; értékesítés esetén a
teljes összeg, mínusz az addig az AR részeként elszámolt összeg kerül be az
értékesítés évében az AR-be),
-minden olyan bevétel, amelyet a csapat, vagy ahhoz kötődő vállalkozás
kap egy hozzá nem kötődő harmadik féltől, a stadion bérléséhez, vagy a
stadion használatához kapcsolódó egyezség következtében, olyan nem NFL-hez
kötődő eseményekkel kapcsolatban, amelyek esetében a szervezéshez nem kell az
NFL csapatoknak befektetést eszközölniük,
-bármely a liga, vagy a csapatok számára a biztosítók
által eszközölt olyan kifizetés, amelyet az üzletmenet megszakításához kötődő
biztosítás következtében kapnak, olyan mértékig, ahogy az kompenzál a be nem
folyt AR-ért az adott évben (az azt meghaladó összeg nem az AR része),
-a stadion bérléséhez, vagy a stadion használatához kapcsolódó egyezség következtében egy kormányzati szervtől a csapathoz, vagy a csapathoz kötődő vállalkozáshoz befolyó költségek megtérítése,
-a felsorolt bevételek realizálásához köthető jogok értékesítéséből származó bevétel.
-a stadion bérléséhez, vagy a stadion használatához kapcsolódó egyezség következtében egy kormányzati szervtől a csapathoz, vagy a csapathoz kötődő vállalkozáshoz befolyó költségek megtérítése,
-a felsorolt bevételek realizálásához köthető jogok értékesítéséből származó bevétel.
A nevesített, beszámítás alól mentesülő tételek
-adók a jegyek tartalmában, amelyet az önkormányzatoknak, állami szerveknek fizetnek be a csapatok, és olyan jegyárakat növelő tételek, amelyek a stadiont üzemeltető szervezeteket, önkormányzatokat illetik meg,
-a Jerry Jones kitétel – a Dallas Cowboys Merchandising
bevételei (a Dallas saját márkanevével árulja, és gyártatja le szurkolóknak
szánt pólóit, bögréit, emléktárgyait),
-a New York szabály – azon PSL-ek értékesítéséből származó
bevételek, amelyek a Jets és a Giants közös stadionjának, a Metlife Stadium
finanszírozását szolgálják,
-minden olyan egyéb PSL bevétel, amely a Total Revenue
számítása során sem került figyelembevételre korábban,
-olyan bevételek, amelyek nem köthetőek a játékosok pályán
nyújtott teljesítményéhez, pl.:
a.) az NFL
játékosok szerződésének elcseréléséből, eladásából származó bevétel,
b.) NFL
csapatok értékesítéséből származó bevétel,
c.) új
franchise alapításával kapcsolatos beruházott pénzmennyiség,
d.) csapat költözésekor a többi csapatnak fizetett költözési díj (relocation fee),
d.) csapat költözésekor a többi csapatnak fizetett költözési díj (relocation fee),
e.) kiszabott
büntetésekből származó bevételek,
f.) a csapatok
között megosztott bevétel (revenue sharing),
g.) kamatbevétel,
biztosítók kifizetései (kivéve az üzletmenet megszakítása esetén történő kifizetés),
h.) futballtevékenységhez nem kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei,
i.) a csapatok cheerleader csapatainak bevételei,
j.) nem NFL programokkal kapcsolatos, stadionban rendezett események bevételei, amennyiben a csapat annak előkészületeibe befektetést eszközölt,
k.) bármely nem csapathoz és nem NFL-hez kötődő befektetés, ha abba a csapat befektetést eszközölt,
l.) azon reklámspotok piaci értéke, amelyeket az NFL a TV társaságokkal kötött szerződései alapján saját felhasználásra kap, és nem értékesíthet tovább,
m.) az ingyenjegyek értéke (előszezonban összesen 320 000 jegy, kb. 5 000 db/előszezon mérkőzés, 17 000 jegy minden hazai alapszakasz-mérkőzésre a csapatoknak, 2 125 jegy/mérkőzés)
n.) olyan speciális költségtérítés, amely a kormányzati szervektől érkezik mérkőzésnapi költségekkel kapcsolatban,
o.) a 65%-a minden olyan, kormányzati szervektől érkező költségtérítésnek, ami a nem mérkőzésnapi működéshez, fenntartáshoz és karbantartáshoz kapcsolódik azon csapatok esetében, amelyek erről 2007. november 21-én szerződést írtak alá,
p.) azon tételek, amelyeket a koncessziós szolgáltatók költenek arra a csapat nevében, hogy a csapat stadionjában berendezéseket helyezzenek el, szolgáltatásokat nyújtsanak, és az üdítőautomaták üzemeltetéséhez köthető tételek,
q.) azon luxusrészlegek bevételei, amelyet a csapat tulajdonosa saját célra, a csapat promótálása vagy a tulajdonos más egyéb üzleti érdekeltségeinek érdekében használ fel; amelyet az esetleges, stadiont üzemeltető, önkormányzat által létrehozott vállalkozás vezetőinek, kormányzati tisztségviselőknek biztosít; amely a vendégcsapat tulajdonosa számára áll rendelkezésre; és amelyet a főedző családtagjai, barátai használhatnak, de csak abban az esetben, ha nincs a stadionban használatlan, vagy nem értékesített luxusrészleg (leszámítva a tulajdonos és a vendégcsapat tulajdonosa által használt luxusrészleget),
r.) ingatlanokhoz kapcsolódó fejlesztések bevételei.
h.) futballtevékenységhez nem kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei,
i.) a csapatok cheerleader csapatainak bevételei,
j.) nem NFL programokkal kapcsolatos, stadionban rendezett események bevételei, amennyiben a csapat annak előkészületeibe befektetést eszközölt,
k.) bármely nem csapathoz és nem NFL-hez kötődő befektetés, ha abba a csapat befektetést eszközölt,
l.) azon reklámspotok piaci értéke, amelyeket az NFL a TV társaságokkal kötött szerződései alapján saját felhasználásra kap, és nem értékesíthet tovább,
m.) az ingyenjegyek értéke (előszezonban összesen 320 000 jegy, kb. 5 000 db/előszezon mérkőzés, 17 000 jegy minden hazai alapszakasz-mérkőzésre a csapatoknak, 2 125 jegy/mérkőzés)
n.) olyan speciális költségtérítés, amely a kormányzati szervektől érkezik mérkőzésnapi költségekkel kapcsolatban,
o.) a 65%-a minden olyan, kormányzati szervektől érkező költségtérítésnek, ami a nem mérkőzésnapi működéshez, fenntartáshoz és karbantartáshoz kapcsolódik azon csapatok esetében, amelyek erről 2007. november 21-én szerződést írtak alá,
p.) azon tételek, amelyeket a koncessziós szolgáltatók költenek arra a csapat nevében, hogy a csapat stadionjában berendezéseket helyezzenek el, szolgáltatásokat nyújtsanak, és az üdítőautomaták üzemeltetéséhez köthető tételek,
q.) azon luxusrészlegek bevételei, amelyet a csapat tulajdonosa saját célra, a csapat promótálása vagy a tulajdonos más egyéb üzleti érdekeltségeinek érdekében használ fel; amelyet az esetleges, stadiont üzemeltető, önkormányzat által létrehozott vállalkozás vezetőinek, kormányzati tisztségviselőknek biztosít; amely a vendégcsapat tulajdonosa számára áll rendelkezésre; és amelyet a főedző családtagjai, barátai használhatnak, de csak abban az esetben, ha nincs a stadionban használatlan, vagy nem értékesített luxusrészleg (leszámítva a tulajdonos és a vendégcsapat tulajdonosa által használt luxusrészleget),
r.) ingatlanokhoz kapcsolódó fejlesztések bevételei.
Speciálisan szabályozott tételek
TV-s bevételek: Ha arról az NFL és NFLPA megegyezik, az országos TV-s bevételek azon része, amelyet stadionépítések és stadionfelújítások finanszírozására használnak fel, mentesül az AR-be való beszámítás alól, amennyiben az megvalósítása révén hozzájárul az AR növekedéséhez.
Harmadik felek, kapcsolódó vállalkozások: Előfordulhat, hogy NFL csapatban tulajdonjogot, vagy egyéb olyan jogot szerez egy harmadik fél, amelynek következtében a csapat bevételben részesül. Főszabály szerint, amennyiben a csapat tulajdonához kötődik a tétel, akkor az AR része, ha nem ahhoz, nem az AR része. A különböző tételek AR-be való beszámíthatóságáról a könyvelők döntenek a rendelkezésükre bocsátott szabályozások alapján. Ha ezzel kapcsolatban vita merülne fel, az ügyben a system arbitrátor illetékes.
Kerekítési szabályok: Az AR nyilvántartása során az összegeket ezer dollárra kerekítve kell nyilvántartani. A százalékos értékek esetében a század százalék (pl. 47,00 %) az alkalmazandó érték.
PSL bevételek: A Personal Seat Licence egy stadionban egy adott fix helyre való jog, amelynek tulajdonosa jogosult a hely használatára az NFL mérkőzéseken és azon kívüli rendezvények (pl. koncertek) esetében is. A PSL szerződések általában hosszútávra szólnak, és több kifizetést indukálnak, először megvásárolja a néző a helyhez való jogot, másodszor pedig a belépőjegyet. Azok a PSL bevételek, amelyeket arra különítenek el a 2011-es kollektív szerződés aláírása után, hogy stadionok építését, felújítását finanszírozzák, nem részei az AR-nek. Amennyiben más célra használják fel az összeget, az az AR része és 15 évre leosztva, évenként egyenlő értékben kerül beszámításra az AR-be. Ha a PSL befizetések egy részét visszatérítik, akkor azzal csökkenteni kell az AR-be beszámított értéket az adott évben. Az AR beszámítási mentessége törlődik akkor a 2005 után mentességben részesített stadionépítések és felújítások esetén, ha az azt kapó csapatot értékesítik, és ez egyúttal az összegek csapatok közötti bevételmegosztásból (revenue sharing) való kivonását is felmondja. Ugyanezek a kitételek vonatkoznak az egyéb PSL-hez köthető bevételekre, attól függően, hogy azokat stadionépítés vagy felújítás finanszírozására használják, vagy sem.
Névadó szponzorok és egyéb szponzori megállapodások kifizetései: Nem számítanak az AR-be, ha a stadionépítésre, vagy stadionfelújításra használják fel őket, egyébként beszámítanak. Az AR beszámítási mentessége törlődik akkor a 2005 után mentességben részesített stadionépítések és felújítások esetén, ha az azt kapó csapatot értékesítik, és ez egyúttal az összegek csapatok közötti bevételmegosztásból (revenue sharing) való kivonását is felmondja.
AR bevételek átcsoportosítása egyik évről másik évre: Az NFL és az NFLPA megegyezhet arról, hogy a több évet érintő, könyvekben megjelenő, de teljes egészében még nem realizált bevételeket egy másik évre, vagy több évre átcsoportosítsa.
Elmaradt mérkőzések esete: Ha egy szezonban egy vagy több mérkőzés elmarad valamilyen külső tényező miatt, és ennek eredményeként az AR jelentősen visszaesik, akkor a következő évre vonatkozó AR és fizetési sapka becslések során az NFL-nek és az NFLPA-nek jóhiszemű egyeztetéseket kell kezdenie annak érdekében, hogy a potenciális kieső bevételek hatásait megfelelően tükrözze a mechanizmus.
Költségek levonása: Alapesetben az elszámolt költségek nem csökkentik az AR értékét, mint annak idején a Total Revenue esetében. Egyetlen kivételt az NFL Ventures L.P. új üzleti kezdeményezései jelentik. Az NFLPA külön engedélye hiányában évente maximum három új kezdeményezés esetében lehetséges a költségek levonása az AR-ből (pl. ha 2012-ben hármat vettek figyelembe, a 2013-as maximum akkor hat), egynek a maximális levonható költsége maximum 10 millió $, és összesen maximum 120 millió $ vonható le. Az utóbbi két limit értéke évről évre olyan arányban nő, amilyen arányban az AR növekszik. Az új üzleti kezdeményezések első három évében maximum a teljes költség 50 %-a, a negyedik és ötödik évben 25 %-a vonható le a bevételekből. Ha az NFL és az NFLPA máshogy nem egyezik meg, a hatodik évtől nem vonhatóak le költségek. Nem vonható le az AR-ből olyan kezdeményezés költsége, amelynek során a projektből származó bevételek, és a projekt költségeinek különbözete negatív, tehát a költségek felülmúlják a projekt bevételét. Minden új nemzetközi mérkőzés megrendezése új üzleti kezdeményezésnek minősül, és azt a pénzmennyiséget, amit az NFL a csapatoknak fizet a helyi elmaradt bevételek pótlására (amely egyébként befolyó AR-ből való kifizetés), nem kell figyelembe venni annak meghatározásában, hogy a projekt megfelel-e a 10 és 120 millió $-os limiteknek.
Kamat: A kamatok esetében a figyelembe vett érték az adott évben a Wall Street Journal február 1-jei számában közzétett (ennek hiányában a FED oldala a releváns) egy évre vonatkozó kincstárjegy hozama.
A kettős elszámolás tilalma: Egyetlenegy bevétel tétel sem számolható el kétszeresen vagy többszörösen az AR részeként.
A jóhiszeműség elve: Mind az NFL-nek, mind az NFL csapatainak jóhiszeműen kell eljárnia az AR-be tartozó bevételek könyvelésekor. Tilos az egyes, a 2011 és 2020 közötti bevételek 2020 utáni évekre, vagyis a kollektív szerződés utáni évekre való "átcsúsztatása". Emellett az NFL és csapatai kötelesek arra, hogy évről évre mindent megtegyenek annak érdekében, hogy növeljék a liga bevételeit, és ennek részeként az AR-t is.
AR arbitráció: Amennyiben a bevételek elszámolásával, könyvelésével kapcsolatos vita merülne fel, akkor kötelező arbitrátor segítségét igénybe venni, akinek kinevezéséről a szabályozások külön rendelkeznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése